Ezt Rickard Lawson, a Strossle Norway vezetője mondja, aki a Native Advertising Days alkalmával adott interjút. Ebben az interjúban Rickard Lawson arról is beszélt, hogy mit tanulhatnak a márkák a kiadóktól, és fordítva. A teljes interjút meg lehet hallgatni itt. Ebben a posztban pedig néhány gondolatot idézünk belőle.
Relevánsnak maradni
„A kiadók azért küzdenek, hogy relevánsak tudjanak maradni a hirdetők számára. És még mindig relevánsak, ezt látjuk a médiaköltés alakulásából, de abból az is látszik, hogy bizonyos platformok, amelyek egyszerre gyorsabbak és hatékonyabbak náluk, egyre inkább fenyegetik a kiadók pozícióit.
A kiadók sokáig elbarikádozták magukat a társadalom változásaitól, és azt mondták, hogy ‘nekünk van hangunk, és a hangunk számít’, ahelyett hogy azt mondták volna, hogy ‘a fogyasztónak/a felhasználónak van hangja, és nekünk meg kell hallgatnunk, hogy mit mond’. A médiakörnyezet változása miatt azonban a kiadók, mint mindenki más, egyre inkább fogyasztó központúvá válnak.”
Mit tanulhatnak a márkák a kiadóktól?
„A kiadók fő ígérete az, hogy képesek jó történeteket mesélni, és latba vetni az újságírói képességeiket. Valójában arról van szó, hogy képesek leszűrni azt, hogy mi fontos és hasznos valaki számára. A hirdetők számára ez korábban nem volt lényeges, mert inkább a termékről beszéltek, most azonban inkább a felhasználó került fókuszba. A korábbiakhoz képest teljesen másképp kell elmondaniuk, hogy mi a legfőbb ígéretük, ez a mód pedig a történetmesélés, amiben a kiadók mindig is jók voltak.”
Már nem a kiadók határozzák meg a hirdetési formátumokat
„Egy csomó ma használt hirdetési formátumot még a média aranykorában alkottak meg, amikor a reklámügynökségek feladata az volt, hogy felhasználják azokat a helyeket, amelyeket a média kialakított. Ez az, ami megváltozott: a hirdetési formátumok terén többé nem a média diktál. Ugyan melyik hirdető jött volna elő a pre-roll ötletével? Azt annak idején a média alkotta meg, hogy a tartalmat finanszírozza.
Az erőviszonyok mostanra megváltoztak. A médiának újra kell gondolnia, hogy milyen felületeken engedélyez hirdetéseket, és azokon hogyan jelenhetnek meg a hirdetők, hogy a közönségükkel kommunikáljanak. A márkák és a kiadók számára is sok a tanulnivaló. A kiadók képességei, tudása átvándorol a márkákhoz, eközben a márkák értékei és gondolatai is átszivárognak a kiadói világba.”
A kiadók nem vették fel a ritmust
„A kiadók nem igazán tudták felvenni a ritmust, és ha megnézzük, hogy a digitális növekedés hol mutatkozik meg, és a pénzek hova áramlanak, azt látjuk, hogy azok a cégek kerülnek ki győztesen, amelyek képesek kiszűrni, mi az ami fontos, és mi az ami nem. Két amerikai platformról beszélünk.
Ugyanakkor a média válságáról már húsz éve beszélünk, és a média még mindig itt van, a média tanul és felzárkózik.”
Reklámok utáni társadalom
„Ha valamit minden vállalkozás megtanulhatott a platformgazdaságból, az az, hogy mostanra a reklámok utáni társadalomban élünk, ahol eszközöket kell biztosítanunk a fogyasztók számára.
Ha képesek vagyunk a felhasználó életminőségén javítani azáltal, hogy bonyolult döntéseket egyszerűbbé teszünk, vagy technológiai problémákat oldunk meg, akkor győztünk.
A történetmesélés célja, hogy megértessük, miért és hogyan vagyunk hasznosak a fogyasztó számára, mit adunk hozzá az életéhez, ahelyett, hogy a termékünk USP-jét sulykoljuk, miszerint olcsók, gyorsak stb. vagyunk. Csak ez az út vezet előre.”
Mindenki kiadó
„A kiadóvá válás mára nagyon demokratikus folyamat lett: a kutyámnak is van Instagram fiókja. Ha azonban nincs hozzáadott értékünk, akkor csak zajt keltünk. Tehát márkaként, bloggerként, influencerként vagy médiavállalatként hozzá kell adnunk valamit az emberek életéhez.
A márkák elég jók ebben, mert tudják, hogy mi a termékük célja, melyek a tulajdonságai, mire hozták azt létre. Ők viszik tehát a zászlót e szemlélet megértésében.
A médiakörnyezet nagyon zsúfolt, ami a személyre szabás fejlesztéséhez vezet a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével. A cél megérteni, hogy milyen mintázatok húzódnak meg a felhasználói tartalomfogyasztás mögött, kiszűrni azt, ami nem releváns, ami nem szükséges, és végső soron a leginkább megfelelő tartalmat tálalni a megfelelő embereknek a megfelelő időben. Ez történik most, méghozzá gyorsan.”
Mesterséges intelligencia
„A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia korai napjaiban járunk, de ezek már most egyre inkább beépülnek. Azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia a termékek szinten minden vonatkozásában megjelenik a jövőben; legyen szó a chatbotokon keresztüli one-to-one kommunikációról, vagy a médiaszolgáltatások időtől, helytől, helyzettől és platformtól függő testre szabásáról.
A minket körülvevő rendszerek már most is elég ügyesen kínálnak számunkra jókor, jó helyen megfelelő tartalmakat. Például értesítést kapunk arról, hogy melyik étterem van a legközelebb hozzánk, vagy hol van a legjobb kávé a környékünkön. Ez mind része a változásnak.”
