A Strossle 5 tipikus hibát szedett össze a tartalomdisztribúcióval kapcsolatban.
1.) Az utolsó pillanatban kezdünk el gondolkodni a tartalmaink terjesztéséről.
Talán ez a leggyakoribb hiba, és sokan egyszerűen amiatt esnek bele, mert a tartalomelőállításhoz képest a terjesztés kevésbé színes feladat, és bonyolulttá is tud válni. Olyannyira, hogy a feladatot a marketingesek gyakran az utolsó pillanatban tolják át a médiaügynökségükhöz egy rövid brief kíséretében.
Megoldás: Vonjuk be a disztribúciós szakértőket (platformok, ügymnökségek stb.) az első pillanattól. A terjesztésre vonatkozó ötletek a tartalomgyártás során is segíthetnek.
2.) Nem vesszük figyelembe a közönséget, a vásárlási folyamatot vagy a tartalom formátumát.
A megfelelő terjesztési stratégia kialakításához három fontos kérdést mindenképpen meg kell válaszolnunk: Kiket célzunk meg? Mennyire vannak közel a vásárlóvá váláshoz? Milyen tartalmakat akarunk terjeszteni? A válaszokól függően különböző csatornamixeket alakíthatunk ki.
Például ha meglévő ügyfeleinket célozzuk meg, lehetséges, hogy egyáltalán nem lesz szükségünk fizetett médiára, mert például a vásárlóink meglátogatják a weboldalunkat a hírlevelünkön keresztül. Ha fiatalokat kell megszólítanunk, akkor az általuk látogatott közösségi felületeken kell megjelennünk.
Ha a felhasználó közel van a vásárláshoz, a kereső jó megoldás, de ha még nem is hallottak rólunk, az olyan tartalomterjesztési és natív hirdetési rendszerek, mint a Strossle, jelenthetik a jó megoldást.
Ha rövid, vicces videókat szeretnénk a célcsoporthoz eljuttatni, az Instagram például alkalmas erre. De ha egy értékes elemzés letöltésén keresztül akarunk leadeket szerezni, a LinkedInen vásárolt forgalom lehet a jó megoldás.
Megoldás: Ugyanaz, mint az első pontban: vonjuk be az elejétől a tartalomterjesztésben járatos szakértőket, hogy a három fő kérdésre adott válaszok alapján tudjunk tervezni.
3.) Kihagyjuk az A/B tesztelést.
A legtöbb marketinges tudja azt, hogy mérnie kell az erőfeszítései eredményét. De azt már sokkal kevesebben értik, hogy a tartalom minimális finomhangolása is mekkora javulást okozhat. Kicserélünk egyetlen szót a címben vagy új képet rakunk be, és a CTR több mint 100%-kal nőhet. Erre csak kísérletezés útján jöhetünk rá.
Megoldás: Amikor új tartalmat rakunk ki, próbáljunk ki legalább két-három különböző címet. Nézzünk rá néhány óra múlva a tartalmunk teljesítményére, és folytassuk a legjobb verzióval.
4.) Kizárólag a vásárolt médiára építünk.
A natív hirdetés vagy a közösségi platformokon megjelentetett tartalmak jó példák a fizetős lehetőségekre. Ezeken azonban addig lehetünk jelen, amíg fizetünk érte. Az előnyük az, hogy gyorsan építhetünk megfelelő elérést, a natív hirdetés esetében pedig a hiteles tartalmi kontextus is értékes.
Hátrány azonban, hogy a fizetős megoldások nem segítik a keresőkben elfoglalt helyünk javulását, nem építenek organikus forgalmat a weboldalunkon, ki vagyunk téve a nagy platformok algoritmus- és árváltozásainak, végül pedig nem kapunk teljes információt és kontrollt a fogyasztói adatok felett.
Megoldás: Ne feledkezzünk el a saját médiáról, a tartalmaink többségét a saját felületeinkre rakjuk ki, és azért fizessünk, hogy minél nagyobb közönsége legyen ezeknek a tartalmaknak. Fizetős megjelenésként csak rövid tartalmakat helyezzünk el, amelyekről a fogyasztók tovább léphetnek a saját felületünkre.
5.) Túl kevés pénzt szánunk a tartalomdisztribúcióra.
Ha túl keveset költünk, vagy éppen nem is költünk a tartalom terjesztésére, az igazán költségessé válhat számunkra. A jól célzott disztribúciós költés sokkal jobb ROI-t eredményez. (A Strossle eredeti posztjában egy valós kampányból vett szemléletes számítás is szerepel alátámasztásként.)
Megoldás: A tartalommarketing budget 50%-át költsük disztribúcióra, és alakítsunk ki megfelelő mixet a lehetséges csatornákból (közösségi média, kereső, natív hirdetés, tartalomajánlók).
A poszt elsőként angol nyelven és bővebb formában partnerünk, a Strossle blogján jelent meg.
