Az állásfoglalást a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSz) jegyzi. Az ok: egyre több a jelöletlen natív tartalom.
Az MPRSz állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre több a natív tartalom, ám ezeket nem jelölik megfelelően. Miközben ezek a tartalmak reklámnak minősülnek, azokat sok esetben szerkesztőségi anyagként jelentetik meg. Mivel nem jelzik, hogy reklámról van szó, az olvasó nincs azzal tisztában, hogy fizetett hirdetést lát.
Mint az MPRSz írja, ez ellenkezik a 2008. évi XLVII. törvénnyel (Fttv.), amely kimondja: „Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám).”
Emellett ellenkezik az Fttv. alapjául szolgáló, az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelvével is, amely kimondja: „Minden körülmény között tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlat az írott és elektronikus sajtóban szerkesztői tartalom használata a termék eladásösztönzésére, amikor a kereskedő fizetett az eladásösztönzésért, ez azonban a fogyasztó számára nem derül ki világosan a tartalomból, a képekből vagy a hangokból.”
Hozzáteszik: szintén natív tartalom a tévesen PR-cikknek nevezett szöveges hirdetés, amely ugyanúgy reklámnak minősül.
